Szakértői vélemény -Prof. Dr.-Ing. P. Marx méréstechnikai szakértő

Jegyzőkönyv

két különböző belső falfestéssel rendelkező teszthelyiség
beltéri klímájának összehasonlító méréseiről.

A mérések a Fulda-i Főiskola (Fachhochschule Fulda)
Környezet- és Egészségügyi Intézetének épületében történtek.
Cím: 36037 Fulda, Petersgasse 27.Időpont:
2006. május 6-án (szombat) és 7-én (vasárnap) két IUG irodai helyiségben beltéri klímaméréseket végeztünk MS01A típusú beltéri klímaanalizátorral.

Helyiségek leírása

Mindkét teszthelyiség azonos szerkezetű, egyenként 45°-os tetőtéri ablakkal (1,1 m²), a tetőtérben, az épület azonos (déli) oldalán helyezkednek el, egymástól 8 méter távolságra, azonos alaprajzzal.

A helyiségek PVC padlóburkolattal, valamint műanyag álmennyezeti hangszigetelő panelekkel rendelkeznek.A helyiségek szabad, klímára ható falfelülete mindkét esetben kb. 45%.

Helyiségek megkülönböztetése

A helyiség (A):

A falak fehér színű, speciális bevonattal festettek.

A klímaszenzor mérési helye: íróasztal.C helyiség (C):

A falak hagyományos fehér beltéri festékkel festettek.

A szenzor mérési helye: íróasztal.

Helyiségek leírása

Mindkét teszthelyiség azonos szerkezetű, egyenként 45°-os tetőtéri ablakkal (1,1 m²), a tetőtérben, az épület azonos (déli) oldalán helyezkednek el, egymástól 8 méter távolságra, azonos alaprajzzal.

A helyiségek PVC padlóburkolattal, valamint műanyag álmennyezeti hangszigetelő panelekkel rendelkeznek.A helyiségek szabad, klímára ható falfelülete mindkét esetben kb. 45%.

Helyiségek megkülönböztetése

A helyiség (A):

A falak fehér színű, speciális bevonattal festettek.

A klímaszenzor mérési helye: íróasztal.C helyiség (C):

A falak hagyományos fehér beltéri festékkel festettek.

A szenzor mérési helye: íróasztal.

Mérések

Mindkét helyiségben összesen 12 beltéri klímaelemzés történt.

A klímaadatok az A1–A7 és C1–C5 nomogramokon kerültek rögzítésre.

A mérési értékek az A és C jelű táblázatokban találhatók.

A helyiség – 7 mérés (A1–A7)

• A1: Kiinduló mérés
• A2: 30 perc felfűtés 2 kW-os hősugárzóval, zárt ablak mellett
• A3: 40 perc szellőztetés után
• A4: Reggeli első mérés (éjszaka után)
• A5: 30 perc felfűtés 2 kW-os hősugárzóval
• A6: 40 perc szellőztetés után
• A7: 40 perc felfűtés 2 kW-os hősugárzóval

C helyiség – 5 mérés (C1–C5)

• C1: Kiinduló mérés
• C2: Reggeli első mérés (éjszaka után)
• C3: 30 perc felfűtés 2 kW-os hősugárzóval, zárt ablak mellett
• C4: 40 perc intenzív szellőztetés (ablak teljesen nyitva)
• C5: 40 perc felfűtés 2 kW-os hősugárzóval

Eredmények

1. Kiértékelés – A helyiségek lehűlése

(Szimuláció: fűtési üzem „éjszakai hőmérséklet-csökkentés”)Az alábbi táblázat a két helyiség éjszakai (~14 óra) lehűlése előtti és utáni mért eltérések összehasonlítását tartalmazza.Eljárás:

Az éjszakai lehűlési szakasz előtt mindkét helyiséget 40 percig, teljesen nyitott ablak mellett szellőztettük, majd klímamérést végeztünk (A3 és C1).

Másnap reggel ismételt klímamérés történt (A4 és C2).Eredmény:

• C helyiség: jelentősebb lehűlés, Δte = –3,6 °C
• A helyiség: Δte = –1,2 °C

2. Kiértékelés – Felfűtés éjszakai lehűlés után

Az alábbi táblázat a beltéri klímaanalizátorral és nomogram segítségével meghatározott eltéréseket dokumentálja a felfűtés megkezdésekor és 40 perc felfűtés után.

Az eltérések alapján a nappali hőmérsékletre történő visszafűtéshez szükséges hőenergia számítható.Eljárás:

A mérések előtt a helyiségeket 40 percig teljesen nyitott ablak mellett szellőztettük. Ezután az ablakokat bezártuk, és klímamérést végeztünk (A6 és C4).

Ezt követően a helyiségeket zárt ablak mellett, 2 kW-os hősugárzóval 40 percig felfűtöttük, majd újabb klímamérés történt (A7 és C5).Eredmény:

Az A helyiség rövidebb idő és kevesebb energia felhasználásával fűthető fel, mint a C helyiség.

• A helyiség: Δte = +4,65 °C
• C helyiség: Δte = +3,3 °C

Összefoglaló értékelés

Megjegyzés:

Megbízásom a beltéri klímaelemzésre, a nomogrammal történő kiértékelésre, valamint a mérési adatok helyességének igazolására terjed ki. A mérési eredmények értelmezése és végső megítélése a megbízó feladata.

A mérések alapján az alábbi minőségi megállapítások tehetők:

Értékelés

Az A helyiségben, MIG energiatakarékos festékkel végzett mérések a C helyiséghez, azaz a hagyományos beltéri festékkel bevont falakhoz képest, jól érzékelhető energia-megtakarítást mutatnak, valamint kedvező hatást gyakorolnak a termikus beltéri klímaparaméterekre.

1. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy az A helyiség éjszaka lassabban hűl ki, vagyis a hőveszteség kisebb. Ennek következtében a következő napon kevesebb fűtési energia szükséges a helyiség felmelegítéséhez.
2. A beltéri klímaelemzés egyértelműen jelzi, hogy az A helyiségben a termikus komfortérzet az éjszakai lehűlési fázisban (téli éjszakai hőmérséklet-csökkentés) hosszabb ideig fenntartható. Ez tendenciájában alátámasztja a speciális festékkel elért energiatakarékos hatást.
3. A megbízó által a 2. kiértékelésben megállapított, mintegy 41%-os csökkentett fűtési igény
   (4,65°C–3,3°C)/3,3°C×100=40,91(4,65°C–3,3°C)/3,3°C×100=40,91
   csupán iránymutató jellegű. A klímaelemzések helyiségspecifikus, pillanatfelvételek, amelyek nem képesek figyelembe venni a berendezési tárgyak és az épületszerkezet hőtehetetlenségét, valamint nedvességelnyelő képességét. A folyamatos hő- és párakiegyenlítődés megnehezíti az energia-megtakarítás pontos számítását falazati anyagok (pl. speciális festékek) esetén, mivel a lakóterekben jellemzően dinamikus, nem pedig stacioner állapotok uralkodnak. A gyakorlatban ezért az energiafogyasztás pontosan kizárólag a fogyasztásmérők adatai alapján határozható meg.

Prof. Dr.-Ing. P. Marx

méréstechnikai szakértő

forrás: MIG-MBH